Néha...

Néha nem értem a világot mi miért történik,

Néha semminek nincs értelme, mégis egy helyre örvénylik.

Néha csak zűrzavar s a káosz van,

Néha pedig olyan az élet, hogy azt hittem csak álmodtam.



Néha nem értenek engem azt hogy mit rejt a szívem,

Néha magamban sem hiszek néha hiszem, hogy van Isten.

Néha csak megszöknék vagy talán meghalnék nevetve,

Néha csak egy új életet szeretnék, hogyha lehetne.



Néha csak összeroskadok patakzó könnyekkel,

Néha a lelkemben harcolok, démonokkal szörnyekkel.

Néha én győzök, néha engem győz az élet,

Néha emlékszek a lángra ami valaha bennem égett.



Néha csak elfutnék, néha elöl állnék a sorban,

Néha a mennyekbe szállnék, néha égnék a pokolban.

Néha összegyűrném a világot, mint egy régi lapot,

Néha elindulnék messzire, de néha maradok.
Néha... Néha... Reviewed by Teszáry Péter on 15:49 Rating: 5

1 megjegyzés:

  1. Néha térdre kell esni, néha el kell tűnni, el kell égni...
    Néha pedig észre kell venni, hogy mire is szánt az élet...

    VálaszTörlés

Üzemeltető: Blogger.