Néha...

Néha nem értem a világot mi miért történik,

Néha semminek nincs értelme, mégis egy helyre örvénylik.

Néha csak zűrzavar s a káosz van,

Néha pedig olyan az élet, hogy azt hittem csak álmodtam.

Néha nem értenek engem azt hogy mit rejt a szívem,

Néha magamban sem hiszek néha hiszem, hogy van Isten.

Néha csak megszöknék vagy talán meghalnék nevetve,

Néha csak egy új életet szeretnék, hogyha lehetne.

Néha csak összeroskadok patakzó könnyekkel,

Néha a lelkemben harcolok, démonokkal szörnyekkel.

Néha én győzök, néha engem győz az élet,

Néha emlékszek a lángra ami valaha bennem égett.

Néha csak elfutnék, néha elöl állnék a sorban,

Néha a mennyekbe szállnék, néha égnék a pokolban.

Néha összegyűrném a világot, mint egy régi lapot,

Néha elindulnék messzire, de néha maradok.