Repp számomra!

Nem felejtettem el, azt, hogy honnan jöttem! Sokan megváltoznak az évek során! Más lesz a mentalitásuk, ami nem is baj, mert ez valójában egy védekezési mechanizmus. Én viszont nem kaptam meg ezt a lehetőséget. Engem világ életemben lenéztek!Semmi baj ezzel! Tetovált, kopasz, árva-gyerek, aki az utcáról van, és még az övéi sem szeretik Mármint, soha nem illeszkedtem be sehova tökéletesen! Nem szerettek az utcakölkök, mert túl sok célom volt! Nem szerettek az okosok, mert nekik túl mocskos voltam! mégis volt agyam és volt bátorságom, és mellette, volt affinitásom reppelni, mert ez elhivatottság, és ez rap, és ez éjszaka, és ez a szíved, a lelked. Ez senki másé csak a tied! A szüleimtől tanultam, hogy soha nem szabad semmit feladni, főleg nem egy olyan dolgot, ami teljesen átjárja a csontjaid! A zene! (persze anyámék ki nem állhatták a hiphop zenét :D). De én döntöttem! Talán rosszul, de amikor megírom a beatet és odaállok a mic-hoz egy gyűrött lappal, akkor az a világ közepe apafej! az a repp! az a hiphop szíve lelke! Akkor csak én és a mikrofon! és lófasz mindenki seggébe! Érted, és akkor amikor ott vagy, tök mindegy ki mit hisz rólad, mert a gondolatok manifesztálódnak, egy örökkévalónak szóló felvételben! és ez már csak a tied, meg azoké, akik hallgatnak! Akik miatt magadon kívül, csinálod, akik biztatnak, lehúznak, szeretnek, gyűlölnek, de valamelyest a tieid, a te felelőséged! A legfontosabb kritikusodé! : A KÖZÖNSÉGÉ!